Szenvedély szülte vágyaink alattNincsen már semmi, csak a kárhozatNyögünk, nyelünk mindig összekötveTalán jobb az élet összetörveDe egymással, mint különválva,Magányban, de felszabadulvaCsak, hogy kiszemelt utunkat bejárjukÉs eltiporjuk, aki elénkjárulÖnzőségünk a…