Óvatlanul lyukat ütsz a kártyán,
Most már túl sokat voltál a pályán,
Ellenfeled ki nem ismered már,
Kegyetlen, szemtelen ül négy ászán,
Ősanyánk, a sámán-sátán,
Nyeld és köpd a méregfüstöt,
Mely egyre gomolyog száján,
Majd fulladozva fújd a kürtöt.
S, mikor azt hinnéd, megnyerted,
Társaid, kik megragadnak,
Kik most kómában tartanak,
Sok féreg kiszívja véred.
Ernyedt kezedből hull a vesztes lap,
A sámán mámoros örömtánccal
Búcsúzik tőled, s egyre csak nevet,
Ezen játékban nyerni nem lehet.