Az első tavaszi sogallat csalt ide
Zölden világol a holdkirály szeme
Saskarmaival tépdesi szívemet
Kietlen templomi kertben pihenek
Felborul az ég, van vihar jő
Érzem apad ereimben a hő
Szertelen róják a Nagykönyv sorait szemeim
A tavaszi sugallat orkánná változik
Kopog az esőcsepp, baljós szimfónia
Felavatja szívemet a lángok ura
Démon és Devla egyszerre kap értem
Hitetlenségem elhomályosítja a képet
Marja a szél átkozott arcomat
Árnyak szorítják kezemet
Rémek cikáznak körülöttem
A varázslat templomában időztem
Rémséges álomra hajtanám fejem
Kemény priccs lesz ma nyughelyem
Azért remélem van aki látja a fejlődést.....:)